REÖK PALOTÁBAN:
1/ HUNDERTWASSER KIÁLLÍTÁS
1/ HUNDERTWASSER KIÁLLÍTÁS
A Hundertwasser-tárlat a már jól megszokott, világszerte ismert külföldi alkotók anyagaiból bemutatott REÖK-kiállítások sorát gyarapítja. A 20. század második felének meghatározó és egyik legkülönösebb művészegyénisége, a világhírű osztrák művész forradalmian új építészeti megoldásairól ismert, ám gazdag alkotói fantáziája a festészet, a grafika, az iparművészet területén egyaránt megmutatkozott. A REÖK kiállítása Hundertwasser sokszorosított grafikáit mutatja be.
Friedensreich Hundertwasser
(1928-2000)
Hundertwasser festészetének hatása jórészt a színek világából indul ki. Ösztönösen alkalmazta színeit, anélkül, hogy bármilyen szabályt követett, illetve bármilyen színhez bármilyen jelet rendelt volna. Előnyben részesítette az intenzív, élénk színeket, szívesen használt aranyat és ezüstöt, amelyet vékony fóliaként ragasztott képeibe. Festészetének technikája is személyes indíttatású. Legszívesebben saját maga által „komponált“ festéket használt, amelyet keverés nélkül vitt a felületre. Számos képénél egymás mellett alkalmazott olajat, temperát valamint akvarelltechnikát, hogy a matt és csillogó részek kontrasztját jobban kiemelje. Mestere volt a különböző grafikai eljárásoknak és tovább is fejlesztette azokat: litográfiát, szitanyomatot, rézkarcot, színes fametszetet és másokat. Soha nem alkotott nagy példányszámot egy és ugyanazon grafikai munkájából. Grafikai alkotásai többféle színváltozatból és variációból állnak, amelyeket nem egyenként számozott, hanem a komplett kiadvány kapott sorszámot.
Az osztrák művész sokoldalúsága és extravaganciája vitathatatlan. Nemcsak festőként, hanem tervezőként, építészként és filozófusként is bejegyezte nevét a művészettörténetbe. Hundertwasser tisztelte a természetet. Meggyőződéssel állította, hogy a mûvészet hidat jelent az ember és a természet között. Minden adott, hogy boldogok legyünk a Földön – van havunk és minden nap egy új reggelünk, vannak fáink és hozzá esô , van reményünk és vannak álmaink, gazdagok vagyunk – így foglalta össze egyik életbölcsességét 1981-ben.
1928
1928. december 15-én születik Freidrich Stowasser néven
1943
69 zsidó családtagját deportálják és meggyilkolják
1948
Felveszi a Hundertwasser („száz víz”) nevet és megkezdi hosszú utazásait, mely élete végéig
többek között az alábbi helyszíneket jelenti: Firenze, Párizs, Bécs, Milánó, Japán, Velence, Hannover, München, Lengmoos, Új-Zéland, Zürich, Hamburg, Oslo, Berlin, Washington
többek között az alábbi helyszíneket jelenti: Firenze, Párizs, Bécs, Milánó, Japán, Velence, Hannover, München, Lengmoos, Új-Zéland, Zürich, Hamburg, Oslo, Berlin, Washington
1952
Első kiállítása a bécsi Művészeti Klubban (Art Club Wien)
1959
A „Pintorarium”, egy univerzális, valamennyi kreatív művészeti iránynak helyet adó akadémia alapítása Ernst Fuchs és Arnulf Rainer osztrák festőkkel közösen
1967
Meztelenül tart beszédet Münchenben, amelynek témája a „harmadik bőrhöz való jog”. A harmadik bőr az ember háza
1970
Velencében az „Esős nap” hajó fedélzetén él és alkot. A müncheni olimpia plakátján dolgozik
1972
Egy televíziós kívánságműsorban tüntet, amellyel célja a háztetők növényesítése és a lakóházi homlokzatok egyedi kialakításának lehetősége és joga
1973
Első portfóliója japán fametszetekkel. Hundertwasser az első európai festő, akinek munkáin japán mesterek dolgoznak
1975
Bélyegeket tervez Ausztriának. Az egész világra kiterjedő vándorkiállítása veszi kezdetét Párizsban, amely 1983-ig összesen 27 országban és 43 múzeumban látható.
1985
Megkezdődik közös munkája Peter Pelikan építésszel. Egész évben a bécsi Hundertwasser-ház építkezésén dolgozik. Az építkezést a látogatóknak szánt nyílt napon 70.000 érdeklődő keresi fel.
1991
1991. április 9. – a bécsi Hundertwasser Múzeum megnyitója
1993
Kiáltványa, amelyben ellenzi Ausztriának az Európai Unióhoz való csatlakozását
2000
Meghal február 19-én, a Csendes-óceánon, a Queen Elizabeth II. fedélzetén. Új-zélandi birtokán, a „boldog holtak kertjében“, egy tulipánfa alatt temetik el
2011. július 16 – szeptember 23.
A jelentős, Szegedről induló és világhírre szert tevő grafikus kiállítása. A tárlat apropója és jelentősége, hogy Buday György a Szegedi Szabadtéri Játékok első, 1933-ban színre vitt Az ember tragédiája előadásának díszlettervezője. A REÖK ezzel a kiállítással – mely során kifejezetten a darabhoz kapcsolódó anyagokat mutat be – ünnepli a fesztivál fennállásának nyolcvanadik évet.
3/ "MEDITÁCIÓS TÁRGYAK"
2008-ban a KOGART-gyűjtemény bemutatásával kezdődött az, amit 2009-ben a Levendel-gyűjtemény kiállítása folytatott: a magyarországi magánygyűjtemények kincseit felsorakoztató tárlatokat mindig is óriási érdeklődés övezte a nagyközönség körében. A REÖK minden évben szeretné egy jeles kortárs magyar gyűjtő kollekcióját bemutatni. Hogy a 2011-es gyűjtemény honnan érkezik, még titok, de azt már lehet tudni, hogy a klasszikus, 20. századi magyar képzőművészetre reflektálna egy szinten.
„A kiállítás Hamvas Bélától kölcsönzött címe pontosan kifejezi a képzőművészethez való viszonyomat. Egy műalkotás persze sokféleképpen hat a néző érzelmeire, értelmére, mégis számomra ezek a munkák elsősorban olyan közvetítő eszközt jelentenek, amelyek szemlélése arra inspirál, hogy az emberi lét mibenlétéről, alapvető filozófiai kérdéseiről gondolkodjam kicsit felül emelkedve a mindennapi élet egydimenziós síkján. Nyilván ebből is következik, hogy a gyűjtemény és következésképpen ez a válogatás is hűen tükrözi az absztrakt festészet iránti erős személyes vonzódásomat. E műalkotások – tárgynélküliségük révén – korlátlan teret nyitnak a szemlélő számára a szabad asszociációra. Őszintén remélem, hogy az itt látható művek Önöket is megérintik, s legalább annyira örömüket lelik a kiállításban, mint amennyire örömöt, intellektuális izgalmat, belső szabadságot jelent a gyűjtés és a mindennapi együttlét ezekkel az alkotásokkal.”Dr. Bodnár Zoltán
Dr. Bodnár Zoltán magángyűjteménye közel háromszáz alkotásból áll. Ennek a hatalmas és jelentős kortárs képzőművészeti válogatásnak több mint harmada látható a REÖK kiállítótermeiben. A gyűjtemény – ahogy az itt látható alkotások – nyitott az absztrakt és a figuratív irányzatok felé egyaránt.
Több
olyan művet mutat be a Meditációs tárgyak tárlat, melyet még soha nem láthatott a nagyközönség Magyarországon – így például Nádler István Temesvár-Bukarest diptichonját vagy Konok Tamás Graphidion Roza című alkotását. A kortárs nagy mestereken mint Nádler, Konok, és Bak Imre kívül többek közt Gáll Ádám, Várady Róbert, Mulasics László és számos fiatal is képviselteti magát a kiállításon, így például Csiszér Zsuzsi, Herman Levente és Barabás Zsófi.
olyan művet mutat be a Meditációs tárgyak tárlat, melyet még soha nem láthatott a nagyközönség Magyarországon – így például Nádler István Temesvár-Bukarest diptichonját vagy Konok Tamás Graphidion Roza című alkotását. A kortárs nagy mestereken mint Nádler, Konok, és Bak Imre kívül többek közt Gáll Ádám, Várady Róbert, Mulasics László és számos fiatal is képviselteti magát a kiállításon, így például Csiszér Zsuzsi, Herman Levente és Barabás Zsófi. A gyűjtemény és persze a kiállítás a távol-keleti művészetnek is hódol, hiszen például vietnámi, srí lanka-i és mongol képzőművészek alkotásai is megtekinthetők a termekben. Dr. Bodnár Zoltán utazásai során szerzett be olyan különlegességeket, mint Ha Manh Thang festménye, melynek párja a szingapúri múzeum gyűjteményében található.
A távol-keleti képzőművészet nagyon ütőképes az absztrakt festészetben, gyakran erős társadalomkritikát fogalmaznak meg általa az alkotók, így Thang is. Ebben a tekintetben szintén izgalmas mű Thenuwara alkotása is, mely Buddha tanítását közvetíti a szemlélőnek. Ta Dienh Khiem művét pedig a hanoi szépművészeti múzeum után itt láthatja először a nagyközönség.
